Mi az a Centella asiatica (cica), és mit tesz a bőrrel?
A Centella asiatica – az a növény, amelyet a legtöbb bőrápolási címkén egyszerűen „cica” néven említenek – egy apró, kúszó gyógynövény. Kivonatát egyetlen, jól alátámasztott okból adják krémekhez és szérumokhoz: úgy tűnik, hogy a már irritált bőrön csillapítja a bőrpírt, és segít a bőr felszínének jobban megtartani a nedvességet. Ez valódi és hasznos hatás, de szűkebb annál, mint amit sok termékoldal szövegezése sugall. A növény négy triterpénvegyületet tartalmaz, amelyek laboratóriumi és állatkísérletekben fokozzák a kollagéntermelést és gyorsítják a sebgyógyulást, két kontrollált humán vizsgálat pedig alátámasztja, hogy a már igénybe vett bőrön javíthatja a komfortérzetet és mérsékelheti a bőrpírt. Ami a kontrollált vizsgálatokban nem igazolódott hasonlóan meggyőzően: hogy a centella önmagában sokat segítene egy krónikus gyulladásos bőrbetegségen. Arra pedig semmi sem utal, hogy szerkezetileg visszafordítaná a bőr öregedését. Az alábbi részek bemutatják, honnan erednek az egyes állítások, és valójában mekkora súlyt érdemes tulajdonítani nekik.
- A Centella asiatica (cica) növény, nem szintetikus összetevő; a „cica” egyszerűen a bőrápolási iparban elterjedt rövid neve, amelyet a koreai marketing tett népszerűvé.
- A hatásait általában négy vegyületnek tulajdonítják: az asiaticoside-nak, a madecassoside-nak, az asiatic acidnak és a madecassic acidnak. Az erre vonatkozó bizonyítékok nagy része laboratóriumi és állatkísérletekből származik, nem emberi bőrön végzett vizsgálatokból.
- Két kontrollált humán vizsgálat szerint a centellát tartalmazó termékek jelentősen javították a bőrbarrier hidratáltságát és csökkentették a bőrpírt a már irritált bőrön: az egyik vizsgálatban ismételt vegyszerhatás, a másikban lézeres bőrfelszín-megújítás után.
- Egy külön, atópiás dermatitiszre alkalmazott, centellát tartalmazó kenőccsel végzett vizsgálatban nem találtak statisztikailag szignifikáns előnyt az azonos, centella nélküli alapkrémhez képest.
- A Quintéa hajvonal körüli bőrkomforttal kapcsolatos felhasználási céljában a centella feladata a reaktív bőr nyugtatása egy szárító kezelés alatt, nem pedig a fejbőr kezelése vagy a hajnövesztés.
Mi is valójában a Centella asiatica?
A Centella asiatica az Apiaceae családba tartozó, kúszó évelő gyógynövény. Ugyanebbe a növénycsaládba tartozik a petrezselyem és a sárgarépa is, a centella pedig Ázsia, Afrika és a Csendes-óceáni térség nedves, trópusi területein nő vadon. Gotu kolaként, illetve ázsiai vagy indiai gázlóként is ismert; ezekkel a nevekkel gyakrabban találkozhatunk étrend-kiegészítők, mint bőrápolási termékek címkéjén (forrás: Centella asiatica, Wikipédia). Jóval azelőtt, hogy hidratálókrémes tégelybe került volna, már régóta használták az ájurvédikus és a hagyományos kínai gyógyászatban, ahol összezúzott vagy szárított leveleit sebekre és különféle bőrpanaszokra tették.
A „cica” nem másik anyag, és nem is a növényi kivonatra rétegzett, saját fejlesztésű komplex. Egyszerűen a Centella asiatica rövid neve, amelyet a koreai bőrápolási marketing tett népszerűvé. A „cica krém” és a „centella krém” tehát ugyanazt az összetevőt jelöli, csak más néven.
A hatásainak tulajdonított négy vegyület
Amikor egy forrás arról ír, miért lehet bármilyen hatása a centellának a bőrre, általában négy rokon vegyületet említ: az asiaticoside-ot, a madecassoside-ot, az asiatic acidot és a madecassic acidot. Ezek a pentaciklusos triterpének közé tartoznak. A növény összesen nagyjából 124 azonosított vegyületet tartalmaz; a négy említett vegyületet azért emelik ki, mert ezek biológiai hatásait vizsgálták a legkövetkezetesebben (Centella asiatica, Wikipédia).
Ennek a négy vegyületnek általában a kollagéntermelés serkentését, valamint a seb- és égési sérülések gyógyulásának elősegítését tulajdonítják. Ez a hírnevük inkább abból ered, ahogyan a feltételezések szerint a mögöttes kémiai folyamatok működnek, mintsem olyan konkrét vizsgálatokból, amelyek kimutatták volna ezt a hatást a bőrön. A Cleveland Clinic bizonyítékokat áttekintő cikke a kollagéntermelés serkentését, valamint a seb- és égési sérülések gyógyulásának elősegítését is a cica-termékekkel kapcsolatban gyakran hangoztatott állítások közé sorolja. Ezek között a reaktív bőr hidratálását és a kollagéntermelés támogatását is említi, ugyanakkor egyértelműen hozzáteszi: „nincs annyi tanulmány, mint amennyire számítanánk”. Külön kiemeli, hogy az öregedésgátló állítások mögötti kutatás még további munkát igényel, mielőtt azokat bizonyítottnak lehetne tekinteni. Fontos észrevenni a különbséget: egy hihető hatásmechanizmus nem ugyanaz, mint egy sejttenyészeten vagy állatokon végzett vizsgálat, amely ténylegesen mérte a kollagéntermelést vagy a sebzáródást. A cikk bizonyítékai között pedig egyetlen forrás sem mutat be ilyen konkrét kísérletet.
Mit mutatnak valójában a humán vizsgálatok?
Két kontrollált humán vizsgálat tisztább képet ad arról, mit tesz a centella valódi bőrön; mindkettő ugyanabba az irányba mutat.
Egy 2021-es, kettős vak vizsgálatban 30 indonéz batikfestő kapott centella asiatica krémet vagy ceramidos krémet. Munkájuk során a kezük ismételten ki volt téve festékeknek és irritáló vegyi anyagoknak, és minden résztvevő csak az egyik krémet kapta. A hidratáltságot négy héten keresztül követték. Mindkét krém jelentősen javította a kiindulási értékhez képest a corneométerrel mért hidratáltságot: a centella a tenyéren (p=0,007), a kézfejen pedig (p=0,001). A vizsgálat nem talált szignifikáns különbséget a két krém hatásossága között (Anggraeni és mtsai, 2021). Ez szűkebb eredmény annál, mint amit egy kezelés nélküli kontrollcsoporttal végzett összehasonlítás mutatna: azt jelzi, hogy a centella nagyjából olyan jól teljesített, mint egy bevált barriererősítő összetevő a már irritált bőrön, nem pedig azt, hogy jobb volt a kezelés hiányánál.
Egy 2020-as, az arc két oldalát összehasonlító vizsgálat más megközelítést alkalmazott: lézeres bőrfelszín-megújításból lábadozó 30 ember az arcuk egyik oldalára standardizált centellakivonatot tartalmazó gélt, a másik oldalra pedig placebogélt kapott, így minden résztvevő önmaga kontrollcsoportjaként szolgált. A centellával kezelt oldalon végül szignifikánsan alacsonyabb volt az erythema, vagyis a bőrpír értéke, mint a placebóval kezelt oldalon; a seb megjelenését is kedvezőbben értékelték (Damkerngsuntorn és mtsai, 2020).
A két vizsgálat együtt egy konkrét és meglehetősen visszafogott állítást támaszt alá: a centella hetek alatt mérhetően javítja a hidratáltságot és csökkenti a bőrpírt a már irritált bőrön, akár ismételt vegyszerkontaktus, akár egy közelmúltbeli beavatkozás miatt irritált a bőr. Egyik vizsgálat sem tesztelte a centellát egyszerűen öregedő vagy általában száraz bőrön, tehát ezek a bizonyítékok nem támasztják alá ezt a tágabb állítást.
Ahol a bizonyítékok gyengébbek annál, mint amit a marketing sugall
A fenti két vizsgálat a centellával kapcsolatos legerősebb bizonyíték, és ugyanilyen világosan érdemes beszélni arról is, meddig terjednek ezek a bizonyítékok.
Egy 2007-es vizsgálatban 88, enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő felnőttet osztottak véletlenszerűen két csoportra. Négy héten át az egyik testfélre centella asiaticát, Mahonia aquifoliumot és Viola tricolort tartalmazó gyógynövényes kenőcsöt, a másik oldalra pedig az egyszerű alapkrémet kenték. Az aktív kenőcs csak valamivel nagyobb mértékben csökkentette a tüneteket, mint önmagában az alapkrém, a két testfél közötti különbség pedig összességében nem volt statisztikailag szignifikáns (Klövekorn és mtsai, 2007). Ez az eredmény nem bizonyítja, hogy a centellának nincs hatása az ekcémára hajlamos bőrön, de azt jelenti, hogy ebben a konkrét vizsgálatban a centellát tartalmazó formula nem bizonyult egyértelműen jobbnak az egyszerű hidratáló alapkrémnél.
Három szempontot érdemes figyelembe venni, amikor egy termékoldal a centellával kapcsolatban „klinikai vizsgálatokra” hivatkozik. A pozitív vizsgálatok többségében egyszerre több aktív összetevőt tartalmazó krémet vagy kenőcsöt tesztelnek, ezért valóban nehéz kifejezetten a centellának tulajdonítani az eredményt, nem pedig a teljes formulának. A kutatások mintái jellemzően 30–90 főből állnak: ez kozmetikai vizsgálatoknál megszokott méret, de jóval kisebb bizonyítékbázist jelent annál, amekkorát egy gyógyszer engedélyezéséhez megkövetelnének. Emellett számos ilyen vizsgálatot az a cég végez vagy finanszíroz, amely az éppen tesztelt formulát forgalmazza. Ez nem teszi érvénytelenné az eredményeket, de érdemes tudni róla, amikor mérlegeljük, mekkora súlyt tulajdonítsunk nekik.
Egyszerűen fogalmazva: a fenti vizsgálatok alátámasztják, hogy a centella „jól tolerálható, és enyhén nyugtatja a már irritált bőrt”. Az viszont nem következik ugyanebből a bizonyítékanyagból, hogy általánosságban „klinikailag bizonyítottan” hatásos az öregedés ellen vagy a pattanások kezelésére, még ha ezeket a kifejezéseket gyakran ugyanazon a termékoldalon is használják.
Kinek érdemes óvatosnak lennie, és hogyan végezzünk bőrpróbát?
A centellát általában jól tolerálja a bőr, és súlyos reakció ritkán fordul elő, de helyi használat után kontakt dermatitiszről és körülírt irritációról is beszámoltak (Centella asiatica, Wikipédia). Egy egyszerű bőrpróbával az ilyen reakciók többsége még azelőtt kiszűrhető, hogy látható problémát okozna: vigyél fel egy kis mennyiséget a felkar belső oldalára, majd legalább 24 órán át hagyd békén, mielőtt az arcodon használnád a terméket. Ezt az óvintézkedést a Cleveland Clinic kifejezetten azért javasolja, mert a ritka reakciók között égő érzés vagy dermatitisz is lehet.
Egy gyakran összekevert óvatossági szempont: a centella májra gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályok a szájon át, étrend-kiegészítőként történő, heteken át tartó fogyasztására vonatkoznak. Ez egészen másfajta kitettség, mint amikor krémet kenünk az arcunkra. Az étrend-kiegészítő formával kapcsolatos óvatosságról érdemes tudni, de ez nem befolyásolja, hogy ésszerű-e helyileg centellás krémet használni.
Hogyan illik ez a reaktív bőr ápolási rutinjába?
A fejbőr és az arc bőre egybefüggő, ezért jelenik meg olyan gyakran a hajvonalnál az irritáció, éppen ott, ahol a helyileg alkalmazott hajhullás elleni kezelés véget ér. A propilénglikolt tartalmazó minoxidiloldat, illetve az olyan tretinoint tartalmazó termék, mint a Minoxidil Signature Spray, gyakran kipirosítja, feszülővé és csípő érzésűvé teszi a hajvonalat, a halántékot és a homlokot a használat második és hatodik hete között. Ha éppen ez a probléma vezetett ide, ez a cikk arról, hogyan illesszük a hidratálókrém használatát a minoxidilos rutinba közvetlenül foglalkozik az időzítés kérdésével.
A Quintéa három krémet forgalmaz, három különböző feladatra; érdemes tudni, hogy a centellás termék ezek közül melyiket helyettesíti. A Hidratáló arckrém a mindennapi választás egyszerűen száraz bőrre. A Ceramidos védőkrém pótolja a bőrből a propilénglikolhoz hasonló oldószerek által kivont lipideket; ez a lassabban ható, szerkezeti megoldás. A Centella nyugtató krém azokra a napokra való, amikor a bőr kifejezetten irritált: rózsaszín, feszül és csíp, amint bármi hozzáér. Ha a reaktív vagy érzékennyé vált bőr ápolásához mérlegeled ezeket a lehetőségeket, ez az útmutató segíthet kiválasztani a helyi kezelés által irritált bőrnek megfelelő hidratálókrémet.
Mindez nem változtatja meg a hajszálak számát, a haj sűrűségét vagy a hajhullást, és a folyamatos használat sem fog ezen változtatni; a hajnövesztés soha nem is volt a célja. A valódi feladata az, hogy kényelmesebbé tegye a kezelés körüli bőrt, így az ember tovább használja magát a kezelést. Ez szűkebb és őszintébb állítás annál, mint amit a legtöbb cica-marketing sugall, és a fenti vizsgálatok valóban alátámasztják. Ha a centellát más aktív összetevőkkel hasonlítod össze egy tágabb rutinban, ez a cikk arról, hogyan viselkedik a hialuronsav a bőrön, valamint ez az útmutató arról, milyen hatásokat tulajdonítanak az olyan peptideknek, mint a GHK-Cu két olyan összetevőt mutat be, amelyekkel a centellát gyakran együtt alkalmazzák.